Mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója a bankszövetség sajtóbeszélgetésén szerdán, Budapesten.
Az alelnök szerint a magyar bankszektor számára az elszámolás mintegy 1000 milliárd forintos terhe a banki tőkeállomány egyharmada. A jogszabályok által előírt folyamat európai szinten példanélküli, és hatásában olyan, mintha minden egyes magyar állampolgár 100 ezer forintot kapott volna vissza - tette hozzá.

Kiemelte: a szakértői elemzések alapján az árfolyamgátba belépett ügyfelek jártak az elszámolással a legjobban.

Véleménye szerint a jelentős többség, a bankok adatai szerint az átlag devizahitelesek 82 százaléka kisebb törlesztőrészletet fizet.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára kifejtette: 2010-től mostanáig a bankszektor 1438 milliárd forint különadót (bankadót, járulékot és pénzügyi tranzakciós illetéket) fizetett be a költségvetésbe, amit, ha a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor hitelezésére fordítottak volna a bankok, az a GDP-ben 1,2 százalékos évi növekedést eredményezhetett volna.

A főtitkár elmondta: az elszámolás során hozzávetőleg ezermilliárd forintot írnak az ügyfelek javára, ebből mintegy 750 milliárd forintot térítenek vissza a devizahiteleseknek, és mintegy 250 milliárd forintot ősszel a forint hiteleseknek. Emellett a bankszektor számára az egész folyamat mintegy 25 ezer dolgozó bevonását, több száz, csak erre a feladatra felvett szakértő alkalmazását és több tízmilliárd forintos ráfordítást követel meg - mondta Kovács Levente.

Becsei András öt csoportra osztotta a most elszámolásban résztvevőket, az első csoport az árfolyamgátba be nem lépett átlagos ügyfelek, ők 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést könyvelhetnek el. Ha nincs a forintosítás, akkor a mostani új törlesztőrészlet 50 százalékkal magasabb lenne számukra.

A második kör az árfolyamgátba belépett ügyfelek, esetükben fontos figyelembe venni, hogy a januári árfolyamrészletet 180 forintos svájci frank szinten határozták meg, náluk ez a törlesztés marad meg az árfolyamgát végéig. Ezen ügyfelek számára kedvező az, hogy a gyűjtőszámla-tartozások szinte mindenkinél megszűntek - emelte ki Becsei András. (Az MNB szerdán 294,63 forinton jegyezte a svájci frankot.)

A csak kamatot fizető ügyfelek esetében - akik számára mostanában jár le a türelmi idő - azért emelkedett a törlesztőrészlet, mert már a tőketörlesztést is meg kellett kezdeni – ők a devizahitelesek egy százalékát adhatják. A másik egy 1 százalékba azok az ügyfelek tartoznak, akik japán jenben adósodtak el és olyan kedvezményes kamatozású a hitelük, amely az új, forinthitelre való átszámításnál nem adja ki a minimális 1 százalékos kamatfelárat, amit rögzít a törvény. Ezen ügyfeleknél nőhet a kamat, de ők jogosultak arra, hogy továbbra is devizában törlesszék a tartozást, ezt 30 napon belül jelezhetik bankjuknak.

A szövetség alelnöke a negyedik jelentős körbe a nem fizető ügyfeleket sorolta, akiknél az elszámolás során először a késedelmes hátralék csökkentésére fordították a visszaírást. Közülük többen teljes mértékben mentesültek a korábbi késedelmes tartozástól. Akiknek fennmaradt a tartozásuk, azoknak egyrészt jelentősen csökkent a tartozás, és további segítséget már más, a nem banki megoldások jelenthetnek nekik.

Becsei András kifejtette: a Magyar Bankszövetség például a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának felemelését támogatja, és tárgyalnak a magáncsőd szabályozásáról, bevezetéséről. A nem teljesítő adósok harmadának biztosan az eszközkezelőhöz kell fordulnia, míg a következő harmad, akik már rendelkeznek megfelelő jövedelemmel, a magáncsőd intézményét vehetik majd igénybe, s a szövetség reméli, hogy harmaduk visszatérhet a rendesen törlesztők közé.

Az alelnök szerint az ötödik adósi csoport a fogyasztási hitelesek (személyi- és autóhitelek). Esetükben a törvény nem írt elő forintosítást, náluk az elszámolás azért kedvező, mert az árfolyam megugrásának kedvezőtlen hatásaitól védi az ügyfelet. A bank nekik felajánlhatja a forintosítást, ám erre nincs általános feltétel, szabályozás, mivel nincs kötelező forintosítás, az ügyfélnek el kell fogadnia a bank ajánlatát.

Becsei András elmondta: a következő elszámolási időszak augusztus 1. és szeptember 30. között lesz, amikor a forinthitelek elszámolása zajlik majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek többsége "nullás értesítést" kap, hiszen nem lesz árfolyamrés-elszámolás és a bankok zöme nem is emelt forintkamatot. Ekkor kapnak értesítést a valódi devizahitelesek is - mondta a bankszövetség alelnöke.