Városlista
2024. szeptember 20, péntek - Friderika

Hírek

2012. Március 23. 07:03, péntek | Belföld
Forrás: OrintPress

MAVIR: 1,5-3 százalék energiát spórolunk az óraátállítással

MAVIR: 1,5-3 százalék energiát spórolunk az óraátállítással

Vasárnap, azaz március 25-én hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk minden időmérő eszközünket, ezzel 60 perc mondhatni „eltűnik” a hétvégéből.

1980 óta – amikortól hazánkban is alkalmazzák a nyári időszámításra való átállást - alszunk kevesebbet, az átállással viszont energiát spórolunk.

Az egész Európában 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a naponta megtakarított mennyiség megközelítően 1000 háztartás egész éves fogyasztását fedezné.

Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 120 GWh-val (120 000 000 kWh-val) kevesebb áramot használunk fel, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.

Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előreállítva az órákat, télen pedig 1 órával.

1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás márciusutolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.

OrientPress Hírügynökség

Ezek érdekelhetnek még

2024. Szeptember 20. 07:49, péntek | Belföld

Indul a Mindannyiunké a tér rajz-, fotó- és kreatív pályázat

2024. Szeptember 20. 07:45, péntek | Belföld

Magyarország mentességet kér az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól

Mentességet kérünk az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, mert azzal Brüsszel Magyarországot is bevándorlóországgá tenné

2024. Szeptember 20. 07:42, péntek | Belföld

Orbán Viktor: növelni kellett az árvízvédelmi készültség alá vont területek hosszát

Az ország a helyzet komolysága ellenére is biztonságban van, sem eszközben, sem élőerőhiányban nem szenved az árvíz elleni védekezésben - jelentette ki a miniszterelnök sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

2024. Szeptember 20. 07:41, péntek | Belföld

Árvíz - OVF-szóvivő: mindenütt megfeszített munka folyik

Mindenütt megfeszített munka folyik a Duna mentén, a Szigetközben már az árvízi jelenségeket figyelik a vízügyes szakemberek, a Dunakanyarban pedig gyakorlatilag befejezik a homokzsákos erősítéseket