Közel 1 kilométer hosszú, húsz kocsiból álló Bobpálya épült hazánk legnagyobb kalandparkjában. A SobriBobbal eggyel nőtt az attrakciók száma a több mint félszáz élményt nyújtó, játékelemek száma a kislődi Sobri Jóska Kalandparkban. A bobpálya a legmodernebb technológiával készült, két spirál alakú dugóhúzón át siklik végig a pálya a festői szépségű, természetes bakonyi tájon. A fejlesztők a biztonságra is komoly hangsúlyt fektettek, több új biztonsági elemet építettek be a játékba.

Ahogy a bakonyi kalandpark, úgy azon belül a bakonyi bob is komplex élményt kíván nyújtani. A pálya mellett alakították ki a háztáji állatokat bemutató állatsimogatót és a nyúlvárost is, mely már most a gyermekek kedvence.
A megnyitó napját is állatok, egész pontosan mentőkutyák teszik különlegessé. A kalandpark vezetősége az új attrakció felavatásának napját a jótékonyság napjává nyilvánították. A bobpálya első napi bevételét a Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnak ajánlották fel. Az adománnyal a speciális képességű mentőkutyák képzését és munkáját kívánják támogatni. Annak érdekében, hogy minél többen próbálják ki már az első napon az új játékot, 50 százalék kedvezményt nyújtanak a bérletek árából. Vagyis a nyitónapon mindenki féláron bobozhat, abban a tudatban, hogy ráadásul a befizetett pénzösszeggel jó célt támogat. Báró a legképzettebb Veszprém megyei mentőkutya szerepet is vállalt az avatóünnepségen. Gazdájával, Hirschl Jánossal, a Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetőjével ülnek majd az első bobban és szakítják át a nemzeti színű szalagot. A célbaérés után a mentőkutyák képességiből is kapnak ízelítőt a vendégek. A kutató-mentők különleges bemutatóval készülnek az alkalomra.

A kutató-mentőkről
Hirschl János hat évvel ezelőtt, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat által kezdett mentőkutyákkal foglalkozni. A ma már Veszprém megyében önállóan is szolgálatot teljesítő tízfős kutat-mentő csapat is a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat kötelékébe tartozik. Önálló szervezetüket 2013-ban jegyezték be. Összesen hat saját maguk által kiképzett, speciális képességű kutyával dolgoznak. Közülük 3 felnőtt, minősített, munkaképes kutya, a többiek „tanoncok”. Jelenleg kifejezetten személykeresésre vannak kiképezve, azon belül is terepen, és romok között keresnek élő embereket, sérülteket, eltűnteket. Ezen kívül egy kutya halott keresési kiképzése és további egy kutya nyomkövető kiképzése van folyamatban. A Veszprém megyei kutató-mentők tagjai a Pilis Mentőcsapatnak, a Bakony Mentőcsapatnak és ők képezik a Veszprém Megyei Vöröskereszt kutató-mentő alapszervezetét is. Az idei évtől együttműködési megállapodás keretin belül hivatalosan segítik a megyei katasztrófavédelem és a megyei rendőr-főkapitányság munkáját.

Az úgynevezett IRO Nemzetközi Mentőkutya Szövetség által elismert minősítések közül Báró szerezte meg a Veszprém megyei kutyák közül a legmagasabb minősítést. Neki már csak egy minősítő vizsgája van hátra a legmagasabb szintű képesítés megszerzéséhez. Báró mellesleg nem csak mentőkutya, hanem tűzvizsgáló kutya is. Ilyen képességgel az egész országban összesen 3-4 kutya rendelkezik. A Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elsősorban eltűnt személyeket, eltévedt, vagy épp sérült turistákat keres szerte az országban. A tagok mindannyian hivatásos tűzoltók, az eltűnt személy megtalálását követő műszaki mentéshez speciális képességgel és speciális eszközökkel is rendelkeznek. Báró és gazdája, valamint három műszaki mentő kollégájuk is tagja továbbá a nemzetközi Huszár Mentőcsapatnak, ami azt jelenti, hogy ők külföldi nagyobb horderejű katasztrófák esetén is bármikor bevethetők.

A mentőkutya szolgálat nem túl elterjedt még Magyarországon, Budapesten ugyan több szervezet is működik, de vidéken ez a képesség mindenképpen kuriózumnak számít. A Veszprém megyei kutató-mentők munkájukat önkéntes alapon végzik, semmilyen állami, kormányzati, vagy önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A szakszolgálatot saját maguk által befizetett tagdíjakból tartják fenn. Egy-egy olyan adomány, mint a Kislődi Kalandpark felajánlása szó szerint a létüket jelenti, stabilizálja a működést. A kutyák tréningezése és a mentések során nagyon sok kilométert kell megtenniük hetente, ami a mai rendkívül magas üzemanyagárak mellett komoly terhet jelent. Rendkívül költséges ezen túlmenőn a kutyák képzése és tartása is – amit szintén támogatásokból és saját költségvetésből tudják csak megoldani.

A Sobri Jóska Kalandparkból
Közép-Európa legnagyobb kalandparkja több mint ötven játékkal hívja erőpróbára a játék és aktív kikapcsolódás szerelmeseit a Bakony közepén, a kislődi Sobri Jóska Kalandparkban. A létesítmény nem véletlenül viseli az utolsó bakonyi betyár nevét. A játékos, csibészes világban a sokszor képességeink határait feszegető állomások között animátorok helyett betyárok kalauzolják a vendégeket. Az első elkészült játékelem az erdei drótkötélpálya volt, a megszokottól eltérő terepviszonyok között, több méteres magasságban. Majd az évek során a tavat félszáz különleges játékkal építették körbe. Az elmúlt évek során a Sobri Jóska Kalandparkban a szórakozás egy új dimenzióját teremtették meg a tulajdonosok. Egy olyan helyet, ahol kortól függetlenül egy napra újra gyermekké válhatunk, mert mint vallják, a játék, nem lehet pusztán a gyermekek kiváltsága.

A park vezetősége abban bízik, hogy a legújabb beruházás tovább növeli a nemzetközi színvonalú élménypark vonzerejét a közép-magyarországi turisztikai régióban. A fejlesztés nem áll meg, a bobpálya megnyitása után hamarosan újabb attrakciókkal és meglepetésekkel várják majd hazai és nemzetközi látogatókat.