John Armour professzor és Dr. Angus Davison, a Nottinghami Egyetem kutatói, valamint Chris McManus, a University College London professzora a Heredity szaklapban megjelent tanulmányukban kizárták, hogy erős genetikai meghatározója lenne a jobb- vagy balkezesség kialakulásának. Kutatásukhoz közel kétezer ikerpár genomját elemezték, mégsem tudtak kimutatni olyan erős genetikai tényezőt, ami meghatározná a jobb- vagy balkezességet.

Ha a genetikai domináns szerepet játszana a kézhasználat meghatározásában, a szakértők véleménye szerint eltérést lehetne látni a genom azon részén, amely ezt befolyásolja. A kutatás azonban nem támasztott alá ilyen összefüggést. Eredményeik ellentmondanak az Oxfordi Egyetem MRC Funkcionális Genomkutató Intézete által a közelmúltban készített kutatásnak, amely azt mutatta, hogy jelentős összefüggés fedezhető fel a jobb- és balkezességgel a PCSK6 génben. Az oxfordi professzorokat azonban nem tántorították el a legújabb eredmények, mert szerintük ezek a tényezők bizonyára meglehetősen gyengék, nem választás vagy tanulás kérdése.

William Brandler, a genetikai összefüggést kimutató korábbi kutatás vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy eredményeik nem magyarázzák teljes mértékben a bal- és jobbkezesség váltakozását a népesség körében. „Az emberi viselkedés összes aspektusához hasonlóan a természet és a nevelés itt is együtt jár” – magyarázta Brandler. – A jobb- vagy balkezesség kialakulását a gének, a környezet, és a jobbkezesség felé irányuló társadalmi konvenció keveréke befolyásolja.”