Áder János a közmédiának kifejtette: a tanácsozáson szó volt a katonai biztonságról, amelynek fedezete a transzatlanti együttműködés, ami lényegében a NATO-n belüli együttműködést jelenti és amely mellett az amerikai elnök ma Varsóban "látványosan elkötelezte magát".

Beszéltek az energetikai együttműködésről, amelynek fedezete az Európai Unió és a Varsóban megjelent 12 ország egyre szorosabb kooperációja - közölte. Mint mondta, a migrációval kapcsolatos biztonsági kérdéseket is megvitatták, ezek legfontosabb záloga a közös európai határok megvédése, és úgy tűnik, ebben egyre több uniós tagállam egyetért.

Az államfő említette a klímaváltozással összefüggő biztonsági kérdéseket, ebben a tekintetben a párizsi megállapodás betartásának jelentőségét emelte ki. Ugyancsak szó volt a terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kérdésekről, az eddigi nemzetközi együttműködés hatékonyságát kell javítani ahhoz, hogy "az európai polgárok minél nagyobb biztonságban tudhassák magukat" - mutatott rá.

Áder János úgy vélte, a katonai biztonság és az energiabiztonság tekintetében teljes körű az egyetértés a részt vevő országok között, csak a végrehajtás ütemezésében van vita, "nem mindenki olyan elkötelezett a tettekben", mint amikor a tárgyalóasztalnál ülnek. Néhány ország elmaradásban van a korábban vállalt munkát illetően - tette hozzá.

Mint mondta, migrációügyben van, aki a szolidaritásra helyezi a hangsúlyt, van, aki - hasonlóan Magyarországhoz - a közös határok megvédésre. Észtország arra hívta fel a figyelmet, hogy a kvóták nem működnek, mert azt tapasztalta, hogy a befogadott migránsok rövid időn belül továbbálltak más országba - közölte.

A köztársasági elnök kijelentette: klímaügyben nincs különbség a részt vevő országok között, közös cselekvési tervet vállaltak a párizsi megállapodás aláírásával. Ugyanakkor a találkozón szintén megjelent amerikai elnök "mást gondol erről", hiszen az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, de az itt lévő országok és az unió tagállamainak elhatározása, hogy ettől függetlenül be kell tartani az egyezményt - magyarázta.

Arra is kitért, hogy a terrorizmus tekintetében szintén nem volt véleménykülönbség a résztvevők között, világos, hogy az elsőszámú érdekünk és a gazdaság növekedésének is további előfeltétele, hogy "meg tudjuk teremteni az egyes adott országok belső biztonságát", és ma erre az egyik legnagyobb fenyegetést a terrorizmus jelenti, amelyet csak egy nagyon széles körű összefogással lehet megfékezni.

Áder János elmondta: vannak olyan kérdések - alapvetően a migrációval kapcsolatos kérdések -, ahol évek óta komoly vita van az EU egyes tagállamai között, de egyes országok álláspontja jelentős változást mutat, ilyen például Ausztria, amely két éve "egészen mást gondolt a migrációról, mint most". Más európai országok is egyre jobban megértik, hogy az EU biztonságára leselkedő egyik legnagyobb veszély az illegális migráció.

Az államfő azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök is részt vett a találkozón, közölte: az Egyesült Államok új vezetése "partnernek tekinti ezt a 12 országot, és erre a régióra úgy tekint, ahol mégiscsak több mint 100 millió ember él", így érdemes ebben az együttműködési formában is a kapcsolatokat tovább építeni.

Áder János a varsói csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Kersti Kaljulaid észt, valamint Rumen Radev bolgár elnökkel.

A Három Tenger Kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger térségére vonatkozik, részesei Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia. A térségbeli országok képviselői megvitatták a transzatlanti kapcsolatok, az infrastrukturális és energetikai együttműködés kérdését. A tanácskozáson részt vett Donald Trump amerikai elnök.