A tekintélyes közhasznú alapítvány kutatásáról kiadott közleményben kiemelték, hogy Németországban nincs nagy hagyománya a befogadás kultúrájának (Wilkommenskultur), amely azonban mégis igen erőteljesnek bizonyult az utóbbi két év "terheléspróbáján", amelynek során 1,2 millió menedékkérő érkezett.

Megmutatkozott, hogy Németország "nyitott és érett bevándorlási társadalom", azonban a további menekültek befogadására irányuló hajlandóság jelentősen alábbhagyott, és különösen a keleti tartományokban, az egykori NDK területén "az emberek egyre inkább szkeptikusan, kételkedően tekintenek a migránsokra".

A felmérésben megkérdezettek döntő többsége - 77 százaléka, illetve 70 százaléka - szerint az állami intézmények, illetve a helyi lakosság szívesen fogadja a Németországban dolgozni vagy tanulni akaró bevándorlókat. Az így vélekedők aránya a legutóbbi - az euróövezeti államadósság-válság és az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások lebontásra révén megindult - nagy bevándorlási hullám kezdete, azaz 2012 óta emelkedik, és arra utal, hogy Németország egyre inkább nyitottan viszonyul a képzett bevándorlókhoz.

Azonban a menekültekkel, menedékkérőkkel szemben kisebb mértékű a nyitottság. A reprezentatív felmérés alapján az állami intézményekkel kapcsolatban 73 százalék, a helyi lakosság viszonyulásával kapcsolatban pedig 59 százalék érzi úgy, hogy Németország a befogadás kultúrájával fordul a menekültek, menedékkérők felé.

A nyugati és a keleti tartományok adatait összehasonlítva erőteljes különbségek mutatkoznak. Az ország mintegy kétharmadát kitevő nyugati tartományokban a lakosság 74 százaléka úgy véli, hazája nyitottan, a befogadás kultúrájával fordul a bevándorlók felé, míg keleten, az egykori NDK területén csak 53 százalék ez az arány.

A menekültek, menedékkérők iránti viszonyulásról alkotott véleményekben még mélyebb a nyugat-keleti megosztottság; nyugaton 65 százalék tapasztal nyitottságot a menekültek irányában, keleten pedig csak 33 százalék.

A további menekültek befogadásával kapcsolatban a két évvel ezelőtt készített legutóbbi méréshez képest megfordult a közhangulat; most szűk többség, 54 százalék gondolja úgy, hogy Németország elérte befogadási kapacitása határát, míg két éve egyértelmű kisebbség, 40 százalék vélekedett így.

Ezzel párhuzamosan 76 százalékról 81 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik szerint érvényesíteni kell azt az európai uniós szabályozást, miszerint valamennyi tagállamnak be kell fogadnia menekülteket a mérete és a gazdasági teljesítőképessége alapján megállapított létszámban.

Mindez azt mutatja, hogy a németek "öntudatosan tekintenek vissza arra, hogy oly sok menekültet befogadtak barátságosan", de azt is mondják, hogy most más országoknak is ki kell venniük a részüket ebből a feladatból - értékelte az adatokat Jörg Dräger, a Bertelsmann Alapítvány elnökségi tagja.

A Willkommenskultur Németországban című kutatássorozat új adatfelvételét az idén januárban végezték 2014 ember megkérdezésével. A németországi lakosság 14 éven felüli részére nézve reprezentatív felmérést a Kantar Emnid készítette. A közvélemény-kutató társaság először 2011-ben, majd 2012-ben és 2015-ben végezte el a felmérést.