ők ketten nyertek ugyanis azon szövetségi államok többségében, amelyekben előválasztásokat tartottak. Azokban az államokban, ahol jelölőgyűléseken döntöttek, a demokratáknál Bernie Sanders nyert.
Szinte teljes egészében az előrejelzések váltak valóra: mind Clinton, mind Trump jelentős győzelmet aratott.

A volt külügyminiszter hét államban - Alabamában, Arkansas-ban, Georgiában, Massachusettsben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában - számíthat a delegáltak többségére a nem végleges adatok szerint. Több helyen jelentős fölénnyel nyert: Alabamában 80 százalékos, Georgiában 72 százalékos, Virginiában 64 százalékos támogatottságnak örvendhetett.

Ellenfele a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott hadjáratban, Bernie Sanders két államban nyert, Vermontban - amelynek ő az egyik szenátora - és Oklahomában. Szűkebb hazájában a választók 86 százaléka szavazott Sandersre. A Demokrata Párt az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán jelölőgyűlést tartott, amelyet Clinton győzött.

Összetettebb a helyzet a Republikánus Párt elnökjelöltségéért küzdők táborában. Igaz, ott több politikus is pályázik a jelöltségre. Az igazi versengés három politikus között zajlik: Donald Trump milliárdos ingatlanmágnás, Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai szenátor között. S bár a két másik indulóra, John Kasich ohiói kormányzóra és Ben Carson sebészprofesszorra is voksoltak, alacsony támogatottságuk okán róluk az elemzők máris azt jósolják: hamarosan kiszállnak a választási küzdelemből.

A szuperkeddi megméretésen mindenesetre Donald Trump aratta a legtöbb győzelmet. Ted Cruz texasi szenátor két államban nyert - Oklahomában és Texasban -, ám Georgiában, Vermontban, Virginiában, Alabamában, Massachusettsben, Tennessee-ben és Arkansas-ban államban Donald Trumpé, a politikába kívülről jött üzletemberé lett a győzelem.

A nyilatkozatok és elemzések szerint a leginkább csalódott Marco Rubio volt, aki az elmúlt napokban többször is agresszív támadást indított Trump ellen, s aki mellé ráadásul felsorakoztak a választási küzdelemből már korábban kilépett Jeb Bush anyagi támogatói, a nagy energetikai és olajvállalatok is.

Mindkét párt jelölőgyűlést tartott még Coloradóban és Minnesotában, valamint a republikánusok Alaszkában és Wyomingban. Coloradóban és Minnesotában a demokrata elnökjelölt-aspiránsok közül Bernie Sanders vermonti szenátor nyert, a republikánus jelölőgyűlésen Minnesotában pedig kivívta első győzelmét Marco Rubio, floridai szenátor. Alaszkában pedig Donald Trump győzelmét vetítik előre.

Friss felmérések szerint Hillary Clintonnak változatlanul nagyon erős a támogatottsága az afroamerikai közösség és a nők körében, Bernie Sanders pedig továbbra is elsősorban a fiatal nemzedékek körében népszerű. Donald Trump népszerűségének és támogatottságának elemzése még várat magára: hiszen az alacsonyabb iskolázottságú és a magasan képzett amerikaiak körében egyaránt győzelmet aratott, és ami sokakat meglepett: a szuperkeddi voksolásokon az evangéliumi keresztények táborából is sokan szavaztak rá.

Győzelmi beszédében, majd utána, újságírói kérdésekre adott válaszában Donald Trump többek között új munkahelyek létrehozását, a Kínába és Indiába "kiszervezett" munkahelyek visszatelepítését és infrastrukturális beruházásokat ígért, valamint több lehetőséget az amerikaiaknak. "Ismét naggyá tesszük Amerikát!" - ismételte el mindig hangoztatott szlogenjét.

Győzelmi beszédében Hillary Clinton is több lehetőséget ígért honfitársainak, külön kiemelve az afroamerikai közösségeket.

A "szuperkedden" a demokrata elnökjelölt-aspiránsok a jelöltség megszerzéséhez szükséges támogatás legfeljebb valamivel több mint harmadát söpörhetik be, a republikánus párt esetében viszont a küldöttek csaknem felének szavazata eldől.