amely szerint az év folyamán eddig begyűjtött adatok fényében az idei a La Nina légköri jelenséggel kísért évek közül a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta.

A La Nina a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek lehűlését okozza, ellentétben az El Ninóval, amely az óceán Egyenlítőhöz közeli területének erős felmelegedésével jár.

Idén júniusban Észak-Szibéria nagy részén kivételesen magas, míg az Egyesült Államok és Kanada középső területén, Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős részén is jóval az ilyenkor szokásos átlagnál magasabb hőmérsékleteket mértek.

Noha a június és július folyamán tapasztalt egyes szélsőséges időjárási eseményeket nem lehet a klímaváltozáshoz kötni, azok illeszkednek az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjával összefüggő hosszú távú "forgatókönyvbe" a kutatók szerint.

Mindezek eredményeként világszerte egyre gyakoribbak a szélsőségesen meleg és csapadékos időjárási események. Japán például az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvízével és földcsuszamlásával küzd, valamint napi szinten rengeteg csapadékrekord dőlt meg a kelet-ázsiai országban.

Június 28. és július 8. között hatalmas mennyiségű vízpára és a Prapiroon trópusi ciklon után visszamaradt párás levegő okozott rendkívül heves esőzéseket az országban. A Japán Meteorológiai Szolgálat szerint az ország nyugati részén és Hokkaidóban rekordmennyiségű csapadék esett ebben az időszakban.

Mindeközben a világ többi részén szélsőséges és szokatlanul meleget mértek. Az Omán fővárosától, Maszkattól délre fekvő Kurijat városában június 28-án 24 órán keresztül nem ment 42,6 Celsius-fok alá a hőmérséklet.

A WMO szerint számos közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatással van a szélsőséges időjárási események előfordulásának valószínűségére.