A felmérés szerint az összes válaszadó 32 százaléka volt tudatában annak, hogy az EU-ban jogszabályok rendelkeznek az utasjogokról a légi, vasúti, távolsági busszal, hajóval vagy komphajóval történő közlekedést illetően.

A megkérdezettek 14 százaléka volt tisztában a légi közlekedéssel, 8 százaléka a vasúttal, 5 százaléka a távolsági busszal és 3 százaléka a hajóval vagy komppal való utazással járó jogaikkal.

Mint kiderült, azok a válaszadók nagyobb valószínűséggel tesznek panaszt, akik légi utazás során fennakadást tapasztaltak, mint azok, akik más közlekedési módokat vesznek igénybe. A légi utasok 37 százaléka, a távolsági busszal közlekedők 26 százaléka, a vasúttal közlekedők 24 százaléka, a hajóval vagy komppal közlekedők 18 százaléka tett panaszt. Az összes közlekedési módot figyelembe véve az utasok 26 százaléka élt a panasz lehetőségével. Azon válaszadók, akik utazási fennakadást tapasztaltak, de nem tettek hivatalos panaszt 72 százalék volt. 45 százalék volt azok aránya, akik a leggyakrabban arra hivatkoztak, hogy nem látták értelmét a panasztételnek, illetve a válaszadók 25 százaléka ítélte úgy, hogy a megtéríteni kívánt összeg túl alacsony.

A felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban a légi közlekedésben fennakadást tapasztalt utazók 53 százalékának nyújtott segítséget valamilyen formában a légitársaság, akár nyújtottak be panaszt, akár nem. A válaszadók közül a vasúti utasok csupán 43 százalékának, a hajóval vagy komppal közlekedő utasok 38 százalékának ajánlottak fel segítséget fennakadás esetén.

A fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű emberek számára segítséget kérők jelentős többsége, 81 százaléka, azaz a válaszadók 8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy elégedett volt a közlekedési vállalat által kínált kompenzációval. A megkérdezettek 60 százaléka adott hangot elégedettségének a több közlekedési módot igénybe vevők közül - közölte az uniós bizottság.