- jelentette kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.

A FAZ cikke szerint a pénzügyi tárca a Baloldal (Die Linke) nevű ellenzéki párt egyik képviselőjének megkeresésére összesítette az adatokat, amelyekből az derül ki, hogy a szövetségi belügyminisztérium költötte az év első hat hónapjában a legtöbbet tanácsadókra, 78,7 millió eurót (25,6 milliárd forint). A belügyet a közlekedési minisztérium követi a sorban, amely 47,7 millió eurót (mintegy 15,5 milliárd forint) fordított külső tanácsadókra. A legkevesebbet, 293 ezer eurót (95,3 millió forint) az oktatási minisztérium költötte tanácsadásra. Bettina Hagedorn, a pénzügyminisztérium államtitkára a képviselőnek válaszolva felhívja a figyelmet arra, hogy a tanácsadásnak nincs egységes definíciója a különböző tárcáknál, ezért nem biztos, hogy az adatok összehasonlíthatóak.

Az összesítésben a kancellária tanácsadói kiadásai nem szerepelnek, a védelmi tárca pedig későbbre ígért tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy az adatok összesítése még nem zárult le. A védelmi tárca tanácsadói szerződéseit parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja, mert több szerződéssel kapcsolatban is szabálytalanságok gyanúja merült fel. A bizottság várhatóan a tárca előző vezetőjét, az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent is meghallgatja majd.

Februárban egy hasonló képviselői megkeresésre a pénzügyminisztérium összesítette az elmúlt évek kormányzati tanácsadói kiadásait, amiből az derült ki, hogy 2014-től 2017-ig többszörösére emelkedett a tanácsadásért kifizetett adóeurók mennyisége. 2014-ben a minisztériumok 63 millió eurót költöttek ilyen célra, majd a tanácsadói kiadások 105 millió, 243 millió és 248 millió euróra emelkedtek a következő években. A tavalyi évről még nem áll rendelkezésre végleges adat.

A tanácsadók foglalkoztatása azért vitatott Németországban, mert bírálói szerint túl sokba kerül, és tekintettel arra, hogy a minisztériumok 20 ezer embert foglalkoztatnak, nem is feltétlenül elengedhetetlen.