Hírek
2018. Július 05. 09:44, csütörtök |
Külföld
Forrás: Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Donald Trump tavaly nyáron Venezuela lerohanását javasolta
Donald Trump amerikai elnök Venezuela lerohanását javasolta tavaly nyáron egy, a dél-amerikai országra vonatkozó washingtoni politikáról szóló egyeztetésen
- jelentette az AP hírügynökségre hivatkozva valamennyi nagy amerikai televíziós csatorna szerdán. A sajtóban megjelent állítások szerint tavaly augusztusban, miközben a Fehér Ház Ovális irodájában a venezuelai kormány ellen hozandó szankciókról egyeztettek, Donald Trump a munkatársai felé fordult és azt kérdezte: vajon nem lenne-e egyszerűbb, ha az Egyesült Államok lerohanná a gyorsan szétesőben lévő Venezuelát, amely zűrzavarával a térség biztonságát is fenyegeti?
A részben az AP hírügynökségre hivatkozó Fox televízió részletes beszámolója szerint a megbeszélésen részt vett Rex Tillerson külügyminiszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó is - azóta mindketten elhagyták a kormányzatot -, és mindketten meglepetéssel fogadták az elnök felvetését.
Az eddig nyilvánosságra nem került beszélgetésről egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő számolt be. Elmondása szerint a mintegy öt percig tartó beszélgetésben Herbert McMaster elmagyarázta, hogy egy katonai akció visszaüthet, és azzal a kockázattal jár, hogy Washington elveszíti a Nicolás Maduro venezuelai elnök megbüntetését szintén szorgalmazó latin-amerikai országok nehezen megszerzett támogatását. Donald Trump azonban nem volt elégedett nemzetbiztonsági tanácsadójának válaszával, és Panama és Grenada általa sikeresnek ítélt lerohanását hozta fel példaként. Az Egyesült Államok 1983-ban, Ronald Reagan elnöksége idején rohanta le Grenadát, mert megítélése szerint kommunista erők vették át a hatalmat a közép-amerikai országban. 1989 decemberében, az akkori elnök, George H. Bush parancsára pedig megszállta a pénzmosási és kábítószerügyletekbe keveredett és az Egyesült Államokkal szemben hadiállapotot hirdető Manuel Noriega vezette Panamát.
Donald Trumpot a hírek szerint nem győzte meg Herbert McMaster érvelése és - az AP szerint - nem sokkal később felhozta a témát Juan Manuel Santos kolumbiai elnöknek is. Ezt az amerikai hírügynökség állítása szerint két, szintén neve elhallgatását kérő kolumbiai kormányzati tisztségviselő is megerősítette. Tavaly szeptemberben a Politico című lap is tudósított arról, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján tartott egyik magánvacsorán - amelyen négy latin-amerikai ország vezetői vettek részt - az amerikai elnök ismét előhozta Venezuela lerohanásának tervét, de hozzátette: "a munkatársaim azt mondták, hogy erről ne beszéljek". A vacsora után Trump minden egyes latin-amerikai vezetőtől külön megtudakolta, vajon biztosak-e abban, hogy nem akarják a venezuelai helyzet katonai megoldását, mire mindegyiküktől azt a választ kapta, hogy "igen, biztosak vagyunk benne".
A Fox televízió megkereste a Fehér Házat, amely azonban nem kívánta kommentálni az értesüléseket. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője pedig válaszként megismételte, hogy az amerikai kormány a rendelkezésre álló valamennyi megoldással számol a venezuelai demokrácia helyreállítása és a stabilitás megteremtése érdekében.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Külföld
Francia uniós biztos: az EU-nak megvannak az eszközei az új amerikai vámok elkerülésére
Az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel elrettentheti Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy új vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.
