Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke vitte elsőként a keresztet a Via Crucis keresztútján. Ezt követően az egyes stációknál egy háromfős római család, egy kerekesszékes beteg ápolói kíséretében, majd egy Rómában tanuló lengyel egyetemista lány és egy olasz diáklány, ezután pedig Riminiből egy házaspár vette át a keresztet.

Őket a további stációknál indiai, majd Burkina Fasóból és Kongóból érkezett szerzetesnők, Egyiptomból, továbbá Portugáliából jött világiak követték, majd egy kolumbiai és egy francia család vitte a keresztet. A tizenkettedik stációnál egy kínai fiatalember és egy kínai lány, a tizenharmadiknál szentföldi szerzetesek, egy pap Argentínából, egy pedig Izraelből, majd az utolsó stációnál ismét Agostino Vallini bíboros.

A Colosseum előtti tér teljesen megtelt a Via Crucist követő tömeggel. Ferenc pápa a Colosseummal szemközti Palatinus-domb teraszáról követte a stációkat, amelyek ott értek véget.

A tizennégy állomáson elhangzott meditációk megírását az idén a pápa Anne-Marie Pelletier francia biblikus teológusra bízta. Ő az ötödik nő, aki a Colosseumnál elhangzó szöveget írta.

Anne-Marie Pelletier elmondta, hogy a meditációk szövegében a mai világ fájdalmait akarta kifejezésre juttatni.

A Via Crucis keresztútját páratlan biztonsági intézkedések kísérték. A Colosseumot és a vele szomszédos Forum Romanumot pénteken délután lezárták a turisták előtt. Az olasz főváros ókori központját, a Colosseum és a Circus Maximus közötti területet gyalogos övezetté változtatták, kitiltották a járműveket, a tömegközlekedési eszközöket és a motorokat is. A területet bombaszimatoló kutyákkal ellenőrizték, a turisták és hívők között civilbe öltözött biztonsági emberek vegyültek el. A Colosseum feletti légteret is lezárták, valamint az ókori amfiteátrumra néző római dombokat és utcai teraszokat, amelyekre tavaly még beengedték a zarándokok tömegét.

A keresztúton részt vevő több ezer embert egyenként vizsgálták át a Colosseumot övező biztonsági kapuknál. A korábbi gyakorlattal ellentétben a hatósági erők most nem tartották magukat diszkréten távol a szertartás helyszínétől, hanem páncélos járművek és gépfegyveres katonák mintegy gyűrűbe fogták a tömeget.

A keresztút végén Ferenc pápa imát mondott, amelyben az elárult, megkínzott és keresztre feszített Jézushoz fordulva szégyennek nevezte, hogy a mai világban életünk részeivé váltak a pusztítás és erőszak felvételei, közöttük az elsüllyedt hajóké is.

Szégyennek nevezte, hogy nap mint nap ártatlan nők, gyermekek és migránsok vérét ontják, és azokét, "akiket bőrük színe miatt, etnikai hovatartozásukért vagy Jézusba vetett hitükért üldöznek". Szégyennek nevezte a felelősség előli megfutamodást, az igazságtalansággal szembeni hallgatást, "az adni lusta, az elszakítani gyors" kezeket.

Ferenc pápa szégyennek nevezte az egyház testét megsebző és botrányt keltő püspököket és papokat. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak az "emberiség sivatagjában kiáltó szónak" kell lennie. Megemlékezett az erőszak, a közöny és a háború miatt életüket veszítő emberekről.