a nagyon alacsony részvételi arány miatt azonban nem lehet "Macron-mániáról" beszélni Franciaországban.

A konzervatív Le Figaro címlapján "Macron lendületben egy elsöprő győzelem felé" felirat olvasható, a liberális L,Opinion úgy látja, hogy "Macron megnyerte a mérkőzést", a baloldali Libération ironikus megfogalmazása szerint pedig a nemzetgyűlésre "Nyilvános vételi ajánlat" érkezett az államfő részéről. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint a Macron-hatás érvényesül a nemzetgyűlésben is, amelyet a katolikus La Croix szerint "a megújulás hulláma" fog elborítani a jövő vasárnapi második forduló után.

A Le Figaro arra emlékezetett, hogy "egy olyan politikai formáció szerezhet elképesztő többséget a nemzetgyűlésben, amely két éve még nem is létezett, szétrobbantva azt a politikai berendezkedést, amelyet régóta megmozdíthatatlannak gondolt mindenki". A Libération pedig azt emelte ki, hogy "Macron egyszerűen képes magához ragadni minden hatalmat".

A legtöbb kommentár azonban a rekordalacsony részvételi arányt emelte ki: a franciáknak alig 49 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, ami a sajtó szerint arra utal, hogy a választók nem érzik egyértelműnek magukénak az elnöki programot.

"Sem az elnökválasztás első fordulójában elért 24 százalék, sem az 50 százalékos távolmaradás vasárnap nem keltheti azt az illúziót, hogy Franciaország áttért a Macron-mániára" - hívta fel a figyelmet a L,Opinion.

A Les Échos úgy látja, hogy miközben az elnök és mozgalma megerősödött az első fordulóban, a négyfelé töredezett ellenzék nagyon meggyengült, s az alacsony részvétel az mutatja, hogy Emmanuel Macron nem vált ki igazán lelkesedést a saját táborán kívül, "a hátrányos helyzetben lévő franciák nem akarnak részt venni a kalandban". A lap arra utalt, hogy az első fordulóban a magát egyértelműen ellenzékinek feltüntető, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és a radikális jobboldali Marine Le Pen szavazói nem mentek el szavazni.

A Le Figaro szerint vitathatatlan Macron "történelmi és példátlan" győzelme. "Igen, a macronisták megbuktatták az évek óta meggyökerezett politikusokat és megrengették a legbiztosabbnak tűnő bástyákat, még Párizs (hagyományosan jobboldali) XVI. kerültében is! De a választási eredmények mögött nem felejthetjük el az első forduló nagy tanulságát: minden második választó otthon maradt. És bár valamennyi párt felelős az ilyen nagyarányú távolmaradásért, a jelenségen elsőként Emmanuel Macronnak kell elgondolkodnia. Hiszen mit hallunk egy hónapja? Hogy Emmanuel Macron visszaadta a bizalmat és a reményt Franciaországnak. Hogy az optimizmus visszatért hazánkba. Hogy a fiatalság, a megújulás, a jövőbe vetett hit szele fúj a közvéleményben. Ennek a politikai tavasznak az első jele, a jelentős távolmaradás ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a franciák nem tették azzá a varázslóvá az elnököt, amelyet a Macron-mánia el akar hitetni" - írta a Le Figaro.

A Libération szerint az első fordulót a távolmaradás határozta meg mindenhol, s ennek nyomán nem lesz ellenzék a nemzetgyűlésben. A baloldali lap szerint Macron "lelkesedés nélküli elsöprő győzelmet" aratott, ami "egyszínűvé teszi a nemzetgyűlést".

A belügyminisztérium végleges adatai szerint Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a szavazatok 32,32 százalékával végzett az élen a nemzetgyűlési választások első fordulójában, s ezzel a jövő vasárnapi második fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal kerültek a második helyre, s 70-130 fős frakciójuk lehet, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett, s maximum tíz mandátumot szerezhet, amellyel nem tud önálló frakciót alakítani.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon pártja és a kommunisták együttesen 13,75 százalékot értek el, 10-23 mandátummal, a Szocialista Párt (PS) szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal és egy 20-35 fős frakcióval kénytelen megelégedni.