- közölte Jérome Salomon járványügyi igazgató csütörtök esti sajtótájékoztatóján Párizsban.

Kórházban jelenleg 32 324 fertőzöttet ápolnak, közülük 4653-an vannak intenzív osztályon, az előző napi 4775-höz és az egy héttel ezelőtti 4900-hoz képest.

A reprodukciós ráta már csak 0,65 és 0,89 között mozog, ami felmúlta az egészségügyi hatóságok várakozásait, ugyanis a tavaszihoz képest kevésbé drasztikus karantén ugyanazt az eredményt hozta, mint a szigorúbb lezárás, amikor is 55 nap alatt 0,67-re sikerült csökkenteni a rátát.

A pozitív tesztek aránya 15,5 százalék volt csütörtökön.

Az elmúlt 24 órában ugyanakkor még mindig 21 150 új estet jelentettek a hatóságok, 2200 betegfelvétel történt a kórházakban és 311-en kerültek intenzív osztályra. A szakember szerint "a vírus terjedése lelassult, de a fertőzöttek száma még mindig magas".

Az elhunytak száma szerda óta 436-tal 47 127-re emelkedett.

A sajtótájékoztatón Olivier Véran egészségügyi miniszter aggodalmát fejezte ki a franciák mentális egészsége miatt. Szerinte ugyanis a járvány "egyik sötét oldala a lehangoltság".

"Az idegesség, a stressz, a nyugtalanság, a depresszió, a járvány pszichológiai hatása valós. Nem mindenki szenved tőle, de mindenkit érint" - mondta a tárcavezető. Jelezte, hogy ezért megnövelik a pszichológusok számát, akik az ingyenesen hívható zöld számokon fogadják a támogatásra szorulók hívásait.

A hét elején a tárca már jelezte, hogy a depresszióban szenvedők száma megduplázódott szeptember vége és november eleje között.

A franciák mentális egészségének romlása azért is aggasztja a kormányt, mert a tavaszi lezáráskor a diákok harmada küzdött pszichológiai problémákkal, s arra lehet számítani, hogy a depresszióval küzdők aránya a mostani általános karantén után tovább fog nőni, elsősorban a munkanélküliekké válók és a pszichológiai problémákkal küzdők körében.

Miután az elzártságot az idősebb emberek is nehezen viselik, az idősotthonkban - ahol ezúttal a járványhelyzet nem annyira súlyos mint tavasszal volt - a látogatás szigorú óvintézkedésekkel engedélyezett. Áprilisban az otthonok felében, ezúttal csak ötödében, mintegy 1600 intézményben jelent meg a koronavírus.

A második hullám legnagyobb meglepetése, hogy az egyik legsűrűbben lakott európai nagyvárosban, Párizsban, ahol a nyár végén a déli Marseille mellett a legaggasztóbb volt a helyzet, a tavaszinál alacsonyabban tetőzött a járvány. A súlyos betegek száma a tetőzéskor nem haladta meg a 330-at, ami fele annyi, mint az első hullám legnehezebb napjaiban volt. A fővárosi kórházi ellátórendszer olyannyira jól bírta a terhelést, hogy más régiókból is tudtak betegeket fogadni. Szakemberek szerint a karantént megelőzően az éjszakai kijárási korlátozás elrendelése, a bárok és éttermek bezárása, valamint az a tény, hogy a párizsiak fegyelmezetten viselik a szájmaszkot augusztus közepe óta kül- és beltérben, nagyban hozzájárult az eredményhez.

A harmadik hullám elkerülésére a párizsi városháza már megkezdte egy négyfokú riasztási szint kidolgozását, amelyet a jövőben a reprodukciós ráta változása alapján léptetne életbe az önkormányzat.