többek között ezekről az azonnali intézkedésekről állapodtak meg a köznevelési kerekasztal keddi ülésén a résztvevők.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali megoldást igénylő területek között határozták meg a jövedelemelmaradások rendezését, a nyugdíjas korúak foglalkoztatását. Megerősítette, hogy a tanfelügyeleti önértékelési folyamat lerövidül. A vonatkozó rendelet hamarosan elkészül - jelezte.

A miniszter kiemelte: plusz 234 milliárd forintot kaptak, illetve kapnak a pedagógusok, idén szeptemberben és jövő szeptemberben egyaránt újabb béremelés várható. Ezenkívül más béremelést nem tudnak vállalni - jelezte.

Kitért arra is, hogy az ingyenes tankönyvellátás rendszere komoly megtakarítást jelent a családoknak, e célra eddig 15 milliárdot fordítottak. Nem tudják úgy újra kinyitni a tankönyvpiacot, hogy az újabb drágulást, pluszterheket eredményezzen - fogalmazott, hozzátéve: a gyermekétkeztetésben a rászorulók számára biztosított napi háromszori ingyenes étkezést is szeretnék továbbvinni.

Balog Zoltán értékelésében rámutatott: azért hívták össze a köznevelési kerekasztalt, mert világossá szeretnék tenni, hogy azokat a bajokat, nehézségeket, amelyek a magyar köznevelési rendszert jellemzik, együtt szeretnék megoldani a pedagógusokkal, a szülőkkel, a diákokkal és azokkal a szakemberekkel, akiknek komoly mondanivalója van a témában.

A tárcavezető megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállást, egyúttal kiemelte: mindenkit szívesen látnak a kerekasztalnál, amely kéthetente ülésezik majd és ülései között munkacsoportokban folyik a munka. Aki nincs itt, sajnálják, rossz döntés nem jelen lenni - fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a kerekasztalt megbeszéléssorozat előzte meg, az ország összes, állami fenntartású iskolájával egyeztettek, több mint 2200 intézményből több ezer javaslatot dokumentáltak.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: elégedetten állnak fel a tárgyalóasztaltól, minden kérdés, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban, előkerült. Nem volt tabutéma, sikerült olyan módszereket találni, amelyek eredményre vezethetnek - jegyezte meg.

Hozzátette: megpróbálják a tagozatok és a küldöttek útján a legnagyobb segítséget nyújtani, együttműködve azon civil szervezetekkel, amelyek az elmúlt években megmutatták, hozzá tudnak tenni az oktatáshoz.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pozitívumként említette, hogy az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet, így a következő fordulókból az állam szerepéről, az intézmények autonómiájáról, gazdasági önállóságáról is beszélni tudnak.

Fontosnak tartotta azt is, hogy azokat a civileket, akik nem tudtak jelen lenni, bevonják a szakbizottsági munkába. E kérdésben a tárca nyitottnak mutatkozott - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Parragh Lászó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a gazdaság is kárát látja, ha egy ország oktatása nem működik jól. Kiemelte, a rendszerváltás óta mintha lelassult volna az idő a közoktatásban, ami miatt sok dolgot pótolni kell. Erre ad jó lehetőséget a most kezdődő kerekasztal, amely alapjaiban, mélyre hatolva tekinti át a jelenlegi rendszert - fejtette ki.

Parragh László a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy sok diáknál már az alapkompetenciák is hiányoznak, vagyis nagy részük nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni. Az MKIK ezért szükségesnek tart egy az alapkészségek elsajátításának fejlesztésére törekvő nemzeti stratégiát, továbbá fontosnak nevezte a digitális oktatás támogatásának növelését is. Kitért arra is, hogy a változtatások nélküli forrásnövelés nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre.

Parragh László a közoktatásról szóló tárgyalások előtti pozitív példaként említette a felsőoktatási kerekasztalt, amely szerinte minden félnek elfogadható eredményekkel zárult.

Janzsó Ádám, a Nemzeti Ifjúsági Tanács kijelentette, szervezete a "strukturált perbeszéd" kialakításában és fenntartásában, valamint a diákönkormányzatiság megerősítésében érdekelt.

Madarász Péter, a tiltakozást elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója - szerint a találkozó elérte a célját. "Minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott" - fogalmazott, majd hozzátette: a kerekasztallal széleskörű szakmai egyeztetés indul, ami az ágazat stratégiai szintű újragondolásának tekinthető.

Kiemelte továbbá, hogy miniszteri felkérésre igyekszik majd a "végeken tanító" elkötelezett pedagógusukat is bevonni a kerekasztal munkacsoportjainak munkájába.

Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora úgy látja, az oktatási intézmények közötti párbeszéd elindulása szép jövőt ígér, ehhez azonban szerinte az egyetemeknek az "arisztokratikus szemléletüket", az iskoláknak pedig a "kritikai szemléletüket" kell "hátrébb venniük".

Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnöke szerint a kerekasztalnak kell megtalálnia a legoptimálisabb tanítási szerkezetet és időt. Emellett szintén rendkívül fontosnak nevezte az alapkészségek fejlesztését, továbbá azt, hogy az átlagtól eltérő gyerekeknek biztosítsák a nekik megfelelő képzést.