A bejelentést két úton: telefonon a 185-ös számon, valamint elektronikusan tehetik meg a munkáltatók. Milyen adatok kellenek a bejelentéshez, hány napig foglalkoztathat egy munkavállalót a munkáltató? A bejelentéshez szükséges adatokról, jogszabályi háttérről és egyéb tudnivalókról készítettünk összefoglalót.

Milyen adatokra lesz szükség?

Kinek a telefonos, kinek az elektronikus bejelentés a kényelmesebb. Mindegyik esetben ugyanazokat az adatokat kell előkészíteni. A munkáltató vállalkozói, mezőgazdasági idénymunka esetében őstermelői adószáma az első adat, amelyet meg kell adni. Telefonos bejelentés esetén a 185-ös vonalon dolgozó munkatársak második adatként a telefonos bejelentő adóazonosító-jelét kérik el. Erre azért van szükség, mert a telefonos bejelentést más is megteheti a munkáltató helyett. Ez az adat tehát azonosításra szolgál, vagyis a munkáltatót védi, hogy jogtalan személy ne tehessen helyette bejelentést. Végül pedig szükség van a munkavállaló adóazonosító-jelének és TAJ számának a megadására, a munkaviszony kezdetére és a munkanapok számára. Névmegadására sem a munkáltató, sem a munkavállaló esetében nincsen szükség.

Ezen kívül a vonal ingyenes SMS szolgáltatással rendelkezik. Ahhoz, hogy a bejelentéshez tartozó regisztrációs számot mobiltelefonra üzenet formájában is megkapják a munkáltatók, szükség lesz egy mobiltelefonszám megadására. Ez a szolgáltatás nem kötelező, csupán egy lehetőség. Ahhoz, hogy a bejelentést akár telefonon, akár elektronikus formában megtehesse a munkáltató, szüksége lesz ügyfélkapus regisztrációra. Ezt bármely természetes személy megteheti bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában vagy adóhatóság ügyfélszolgálatán.

Ki jogosult a bejelentésre?

A bejelentéskor a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy az adott tárgyhónapban nem rendelkezik a törvényben meghatározott adónemekből származó 300 ezer Forintot elérő vagy azt meghaladó adótartozással. Az a munkáltató, akinek ezt az értéket eléri az adótartozása, bejelentésre mindaddig nem jogosult, ameddig adótartozását nem rendezi.

Fontos, hogy a bejelentést a munkavégzés kezdete előtt kell megtenni. Ez történhet akár öt perccel is a munkába állás előtt, hiszen ellenőrzés esetén a kapott regisztrációs számra hivatkozva lehet igazolni a bejelentés megtörténtét. Alkalmi munka esetében a munkáltatónak arról is kell nyilatkoznia, hogy az általa bejelenteni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma nem haladja meg a 2010. évi LXXV. törvényben meghatározott létszámkeretet.

A létszámkeret azzal arányosan változik, hogy a munkáltató mennyi főállású alkalmazottal rendelkezik. Amennyiben nincs főállású alkalmazottja, akkor egy napon egy alkalmi munkavállalót foglalkoztathat. Ha a főállású munkavállalók száma egy és öt közé esik, akkor kettő alkalmi munkást jelenthet be, hattól húsz főig terjedő munkavállalóval rendelkező munkáltató esetében négy fő a keret. Amennyiben ennél több a főállású munkavállalók száma, akkor a maximálisan alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek száma a főállású munkavállalók húsz százaléka lehet. Ezt a létszámkeretet aránytalanul is fel lehet használni. Például, ha valakinek nincs főállású alkalmazottja, az ő létszámkerete egy tárgyévre vonatkozóan 365 fő. Szélsőséges esetben ezt úgy is felhasználhatja, hogy 365 főt foglalkoztat egy napon, de akkor a maradék 364 napon egyet sem.

Mennyit és mikor kell utána fizetni?

A munkáltatónak minden munkavállaló után, akit egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz, közterhet kell fizetnie. Ennek mértéke alkalmi munka esetén 1000 Forint/fő/nap, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka keretében ennek fel, 500 Forint/fő/nap a befizetendő összeg. Amennyiben a munkavállaló másik Európai Uniós, vagy Európai Gazdasági Társaság-beli tagállamban rendelkezik biztosítással járó jogviszonnyal, a munkáltatónak nem kell utána megfizetnie a közterhet. Fontos azonban, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, hogyha a munkavállaló erről igazolással rendelkezik és ettől függetlenül a munkáltatót bejelentési kötelezettség terheli. A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megtennie. A bevallást elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, a 1108-as számú nyomtatványon kell megtenni szintén a tárgyhót követő hónap 12-éig.

Mennyi ideig foglalkoztathat egy munkáltató egy munkavállalót?

A bejelentéskor meg kell adni a munkaviszony kezdetének dátumát és napjainak számát. Alkalmi munka esetén egy fő egy munkáltatónál egybefüggően legfeljebb öt napot dolgozhat, egy hónapon belül tizenöt lehet a munkanapok száma, éves szinten pedig nem haladhatja meg a kilencven napot. Mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka esetében más szabályok érvényesek. Itt tárgyévben maximum százhúsz lehet az egy munkáltatónál ledolgozott napok száma. Összefüggően nincsenek konkrét szabályok, viszont egy héten egy szabadnap kiadása kötelező a munkavállaló részére. Ez azt jelenti, hogy idénymunka esetében akár százhúsz napra is megteheti a munkáltató a bejelentést, viszont a heti egy szabadnap kiadása kötelező. Miután azonban a bejelentést előre megtette, ezért erre a napra is meg kell fizetnie a munkáltatónak a közteher mértékét.

Módosításra/törlésre van-e lehetőség?

A bejelentés visszavonására vagy módosítására van lehetőség. Az aznapi munkavégzést a bejelentéstől számított két órán belül lehet törölni, amennyiben több napra szólt a bejelentést, tárgynapon legkésőbb reggel 8 óráig lehet azon módosítani. Aki ezt az időpontot elmulasztja, közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

OrientPress Hírügynökség