A cég korábban figyelmeztetett, hogy bírósághoz fordul, ha nem kap mentességet a módosított közösségi gázirányelv egyes előírásai alól, mivel azok alkalmazása álláspontja szerint "ésszerűtlen, önkényes és diszkriminatív lenne".

A felek között azóta sincs megegyezés, így a társaság most jogi eljárást indított, annak kimondását kérve az Európai Bíróságtól, valamint az illetékes nemzetközi választott bíróságtól is, hogy az EU megsértette az Energia Charta Egyezmény szerinti kötelezettségeit - közölte Sebastian Sass, a cég képviselője.

Az idén elfogadott irányelv kiterjeszti az uniós szabályozás hatályát a harmadik államokból érkező, szárazföldi és tenger alatti vezetékekre, és így ezekre is érvényes, hogy a szállítási infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz tulajdonjogától, ami az Északi Áramlat-2 esetén nem teljesül. A tagország, ahol a vezeték először az EU területére lép, eltérhet az új előírásoktól a már meglévő infrastruktúra esetén, ha ez nem befolyásolja hátrányosan az EU-n belüli versenyt.

Sass szerint az Északi Áramlat-2 esetében teljesülnek a derogáció feltételei, mert a projekt annak ellenére is befejezettnek számít, hogy még nem indult meg a gáztranzit.

Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 mintegy 1200 kilométeres hosszából a közösségi előírások a német parti vizekben futó 54 kilométeres szakaszt érintenék.

Sokan élesen bírálják ezt a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.

Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelve át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelve.

Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal 42 százalékát adja.