Hírek
2012. Augusztus 04. 18:54, szombat |
Külföld
Forrás: MTI
Tito néhai jugoszláv elnök titkos földalatti városai
A török időktől az Osztrák-Magyar Monarchián át az egykori Jugoszláviáig óvóhelyeket, repülőtereket építettek a föld alá; Jugoszlávia idejében 26 objektumot hoztak létre a néphadseregnek és Titónak mint főparancsnoknak.
A hadsereg földalatti építményei közül Szerbiában hét, Bosznia-Hercegovinában hat, Horvátországban öt, Szlovéniában három, Montenegróban ugyancsak három, míg Macedóniában kettő található. A 26 objektumot az 1950-es és az 1990-es évek között építették katonai célokra, összesen 90 milliárd dollár költséggel - olvasható a Vecernje Novosti című belgrádi lap online kiadásában.
Prvoslav Davinic volt védelmi miniszter az újságnak elmondta, hogy hivatali ideje alatt a katonaság mintegy 15 titkos föld alatti építményt használt, például Uzicében egy repülőgép hangárt. Belgrád Dedinje kerületében valóságos város volt a mélyben, a Karas elnevezésű parancsnoki központ, benne raktár a szolgálattevők felszerelésének és pihenőhely a katonáknak.
Konjicba, Boszniában volt a legnagyobb és legdrágább - összesen 8,5 milliárd dollárba került - titkos föld alatti város 6500 négyzetméteres területen, a Zlatar hegység gyomrában. Fölötte álcázásnak három hétvégi faházat húztak föl, a föld alatt 280 méter mélyen volt az atombunker. Atomháború esetén katonai hadműveleti központként működött volna, és óvóhelyként szolgált volna a vezérkar, Tito marsall és családja számára. Építése 1953-tól 1979-ig tartott.
Goranka Matic fotóművész, aki felkereste ezt a bunkert, amikor tavaly nemzetközi képzőművészeti kiállítást rendeztek benne, elmondta a belgrádi lapnak, hogy az egész olyan, mint egy múzeum, a régi technikai eszközök - amelyek a saját idejükben a legkorszerűbbek voltak - sértetlenül ott sorakoznak, köztük a nyomtatók, faxok, ventillátorok, piros és narancs színű telefonok.
Ugyancsak Boszniában, a Han Pijesak és Bugojno környezetében épült földalatti városok már tönkrementek. Abban a régióban, a Gorazde közeli Socéban található az egyik legnagyobb titkos titói objektum 15 ezer négyzetméteren, de Jugoszlávia szétesése után senkit sem érdekelt a bunker sorsa. Ma azonban a kelet-boszniai Gorazde vezetése úgy tervezi, hogy gombát fog termeszteni a földalatti járatokban.
Az Adriai-tengeren, az olasz határvizek közelében, Vis szigetén 1944-ben Josip Broz Tito és a partizánhadsereg főparancsnoksága működött a föld alatt, később titkos tengeralattjáró bázis volt a sziget gyomrában. 1992-ig az egész sziget zárt terület volt, sem a jugoszláv állampolgárok, sem turisták nem kereshették fel.
Svetozar Radisic nyugalmazott tábornok arról beszélt, hogy 37 katonai objektum volt a szigeten, beleértve Tito barlangját, a föld alatti katonai kórházat és az 500 méteres alagutat a hadihajóknak. Vis sziget vezetői azt tervezik, hogy az egykori katonai objektumokat szállodákká, apartmanokká alakítják.
Dubrovnik közelében, Kupariban közvetlenül a Hotel Kupari mögötti hegy gyomrában, 800 méter mélyen alakítottak ki Titónak pihenőhelyet, amelyben konyha, vinotéka és tárgyalóterem is volt. Ezt az objektumot a horvát védelmi minisztérium ellenőrzi.
Tito titkos földalatti városai közül az egyedüli működő Észak-Macedóniában, Kumanovóban van, de azt az Egyesült Államok hadserege és a NATO-erők használják.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Külföld
Francia uniós biztos: az EU-nak megvannak az eszközei az új amerikai vámok elkerülésére
Az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel elrettentheti Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy új vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.
